Köz-Gazda

A politikai aréna is éppen olyan piac, mint bármelyik másik: a választók fogyasztók, akiknek meghatározott igényeik vannak, ezeket pedig kínálati oldalról a pártok, és azok programjai próbálják kielégíteni. A választások és a kampányok alakulását leginkább az befolyásolja, hogy milyen „termékekre” van szavazóképes kereslet a piacon, a legnagyobbat pedig természetesen az szakíthatja, aki képes felismerni, netalántán még módosítani is a választói igényeket. Ha pedig valaki a piac természetét is befolyásolni tudja, biztosan nyert ügye van. Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet, és Fodor Csabát, a Nézőpont Intézet elemzőjét a magyar politikai piac sajátosságairól kérdeztük.

Azzal, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása tulajdonképpen alkotmányos erőre emelte, egyértelművé vált, a hallgatói szerződés biztos sarokpontként funkcionál majd a közeljövő felsőoktatási koncepcióiban. De vajon meghozhatja-e a várt eredményeket a rengeteg politikai vihart kavaró intézkedés? Egyáltalán, lehetséges-e pusztán szakmai érvek alapján értékelni a szerződés létjogosultságát? A mérleg két serpenyőjében közgazdasági logika és döntési szabadság, költségek és hasznok, társadalmi felelősségvállalás és nemzetgazdasági megtérülés – no és a lényeg, hogy hová futhat ki a rendszer hosszú távon.